vissza a kezdő oldalra

Péter Alexa

Kutatási terület, érdeklődés

A buddhizmus iránti érdeklődésemet a Nepálban szerzetesként élő nagybátyám keltette fel, aki mindig varázslatos történeteket mesélt vallásáról és az ottani életéről. Érettségi után 1998-ban főként az ő hatására jelentkeztem az ELTE Tibeti szakára, ahol a tibeti tanulmányok mellett a hozzá szorosan kötődő mongol és kínai nyelvekbe és kultúrákba is betekintést nyerhettem. 2004-ben szereztem diplomát és rá egy évre körbeutaztam Észak-India és Nepál csodálatos vidékeit, megismerve az addig csak könyvekben és filmeken látott ezerszínű világot. Ezután jelentkeztem a Mongol Nyelvészeti Doktori Program képzésére, ahol jelenleg harmadéves hallgató vagyok.

A Tibeti tanszék egyik legkiválóbb tanára Dr. Terjék József bíztatására harmadéves koromtól a tanszék oktatói tevéknységeiben is résztvettem, mint gyakornok. 2006-os tanársegédi kinevezésem óta nemcsak a tanításban veszek részt, hanem a tanszék adminisztratív, szervezési és tudományos tevékenységeiben is.

Eddigi tanulmányaimban főként a kozmológia és kozmogónia különböző rendszereit vizsgáltam. Kong-sprul Blo-gros-mtha'-yas: Shes-bya kun-khyab című munkájának felosztását követve először az Abhidharma és a Kālacakra kozmológiai leírásaival foglalkoztam. Ehhez összevetettem különböző tibeti rendekhez tartozó mesterek világleírásait (Kun-dga' Chos-legs: Rgya-gar rum-yul-pa Sken-dhas dris-lan, Tshong-kha-pa: Byang-chub lam-rim che-ba, Sgam-po-pa: Thar-rgyan, Kong-sprul Blo-gros-mtha'-yas: Shes-bya kun-khyab), amelyek merítettek mind az Abhidharma, mind a Kalacakra rendszereiből.

Az építészeti alaprajzokban megjelenő kozmológiai rendszerek vizsgálatát Bu-ston Rin-chen-sgrub: Chos-kyi 'byung-gnas és Bsod-nams Rgyal-mtshan: Rgyal-rabs gsal-ba'i me-long című szövegeinek segítségével elemeztem. A kolostorépítészeten belül a Bsam-yas kolostor leírásaival foglalkoztam részletesebben, melynek mandala-alaprajza az Abhidharma leírásaiban található kozmológiai rendszer elrendezését követi.

Kong-sprul Blo-gros-mtha'-yas a felosztásában a legmagasabb szintű hagyományt a fent említett két rendszertől jelentősen eltérő, Dzog-chen hagyomány képviseli. Tanulmányaimat ezért az Abhidharma és a Kalacakra rendszereinek megismerése után a Dzog-chen hagyományban élő kozmológiai elképzelések alaposabb tanulmányozásával folytattam Kong-sprul Blo-gros-mtha'-yas: Shes-bya kun-khyab és Klong-chen-pa: Chos-dbyings rin-po-che'i mdzod és Tshig-don rin-po-che'i mdzod című műveinek segítségével.

Az elkövetkező időszakban a doktori dolgozatom tervezett témájához kapcsolódó kutatásokat helyezem előtérbe, amelyek Közép-Tibet történetének részletes bemutatásához kapcsolódnak Lha-bzang kán uralkodása alatt (1705–1717). Lha-bzang kán mindössze 12 évig uralkodott Tibet felett. Ezalatt a zavaros és ellentmondásos időszak alatt szoros kapcsolatot épített ki a mandzsu császárral és annak ellenére, hogy mindvégig sikerült megőriznie Közép-Tibet függetlenségét, uralkodása után az ország számottevően meggyöngült és két nagyhatalom, a dzsungárok és a mandzsuk közötti viszály színterévé vált. Mivel Tibetet ebben az időszakban különböző rivális hatalmak harca jellemezte, ezért több, különböző nyelvű forrás áll rendelkezésre a téma kutatásához. A sokféle szemszögből megírt tibeti, mongol és kínai szövegek segítségével így nemcsak Tibet akkori helyzetéről kaphatunk pontos képet, hanem az ott harcoló mongol törzsek és a velük szoros kapcsolatban álló kínai uralkodó történelméről is.

vissza a lap tetejére